Postára adtam mégis lejárt – a határidők számításának taposóaknája

A gyakorlatban sokszor bizonytalanságot okoz, hogy egy adott jognyilatkozat megtételére vonatkozóan mi az az utolsó időpont amikor még joghatályosan megtehetjük azt. Egy konkrét példán keresztül azt lehet mondani, hogy a dilemma abban szokott állni, hogy ha egy 10-i határidő esetén 10-én elküldjük az írásbeli jognyilatkozatunkat, az azonban adott esetben csak 11-én érkezik meg a címzett részére, akkor vajon határidőben megtettük-e az adott jognyilatkozatot, vagy elkéstünk-e azzal.

Az alapprobléma megoldása bár egyszerű, de a kérdéskör által felvetett szerteágazó bizonytalanságok megkívánják az egyes határidőtípusok rendszerének felvázolását.

A határidőtípusok csoportosítása

A kérdés megválaszolásához először érdemes megértenünk a határidő számítás általános rendszerét. Az egyes cselekmények megtételével kapcsolatban alapvetően két határidő típust különíthetünk el. Az egyik az eljárásjogi határidők, míg a másik az anyagi jogi határidők csoportja.

Az eljárási határidők csoportján belül megkülönböztetünk ún. szubjektív illetve objektív határidőket.

Az anyagi jogi határidők csoportján belül pedig jogvesztő és elévülési jellegű határidőket különböztethetünk meg.

Az anyagi és eljárási jellegű határidőknek mind a számítási módjai, mind pedig az elmulasztásuk jogkövetkezményei is jelentősen eltérnek egymástól, így egy adott határidő vizsgálata során rendkívül körültekintetően kell vizsgálni, hogy milyen jellegű az adott határidő.

Az anyagi jogi határidők jellemzői

Az anyagi jogi jellegű határidők jellemzően valamilyen alanyi jogosultsághoz kapcsolódnak és rendszerint az anyagi jogi jogszabályok rendezik őket. Anyagi jogi határidőt azonban nem csupán anyagi, de eljárási jogszabály is előírhat (pl.: sajtó-helyreigazítási perben a Pp. a keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő elmulasztása esetére biztosítja az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét).

Az anyagi jogi határidők lejáratára a Ptk. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A 6:21. § alapján „jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.” A 6:21. § tehát meghatározza az anyagi jogi határidők két csoportját, a jogvesztő és az elévülési jellegű határidőket.

A korábbi bírói gyakorlat következetlen volt abban a tekintetben, hogy az anyagi jogi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, vagy utóbb kimenthető-e. A korábbi Legfelsőbb Bíróság azonban több határozatában is kimondta, hogy a jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be.

A jogszabály szövegének értelmezése valamint a mára már egységes jogirodalmi álláspont és bírói gyakorlat alapján, a határidő elmulasztásának következménye az, hogy

az időmúlás, külön ilyen irányú törvényi rendelkezés esetén megszünteti az anyagi jogi jogosultságot,

ilyen rendelkezés hiányában azonban az anyagi jogi jogosultság nem szűnik meg, hanem a Ptk. 6:23. § (1) bekezdése szerint az elévült követelést csupán bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a továbbiakban.

Az anyagi jogi határidő leteltét úgy kell értelmezni, hogy ha a határidő napja 10-e, akkor az adott jognyilatkozatnak 10-ig meg kell érkeznie a címzett részére, illetve az adott cselekményt 10-ig el kell végezni.

Az anyagi jogi jogvesztő és elévülési jellegű határidők közötti egyik legfontosabb jogkövetkezménybeli különbség, hogy a jogvesztő határidő miatti anyagi jogi jogosultság megszűnését a bíróság hivatalból is, míg az elévülési jellegű határidő letelte esetén, az anyagi jogi jogosultság érvényesíthetőségének hiányát csupán az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján veheti figyelembe.

Az eljárásjogi határidők jellemzői

Az eljárási jellegű határidők jellemzően valamilyen eljárási jogszabályban kerültek szabályozásra és egy eljárási cselekmény megtételéhez kapcsolódnak. Az eljárásjogi határidőkön belül megkülönböztetünk objektív és szubjektív határidőket.

Objektív határidő esetén a határidő elmulasztásának következménye az, hogy az adott eljárási cselekményt többé már nem tehetjük meg joghatályosan, míg szubjektív határidő esetén az eljárási törvények lehetőséget biztosítanak igazolási kérelem előterjesztésére, amely szerint, bizonyos, az egyes eljárási törvényekben meghatározott indokok alapján a határidő elmulasztása igazolható és az adott cselekmény a határidő elteltét követően is teljesíthető.

Jelentős különbség az anyagi jogi határidőkhöz képest, hogy a legtöbb eljárás esetén, a határidőt megtartottnak kell tekintetni abban az esetben, ha az adott hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adtuk.

Maradva a korábbi példánál, ha a határidő napja 10-e, akkor a határidőt betartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha jognyilatkozat 10-ig ugyan nem érkezett meg a címzett részére, de azt 10-ig ajánlott küldeményként postára adtuk.

Az anyagi és eljárásjogi határidők elmulasztásának kimentése

A korábbi bírói gyakorlat és maga a jogszabályalkotás is következetlen volt abban a tekintetben, hogy az egyes anyagi jogi jogosultságok érvényesítésére nyitva álló határidő elmulasztásának esetén a Pp. szerinti igazolási kérelemre vonatkozó vagy az elévülési szabályok alkalmazandóak. A 2/2015. sz. PJE határozat azonban tisztázta a helyzetet és kimondta, hogy az anyagi jogi, elévülési jellegű határidő esetében a kimentésre – függetlenül attól, hogy az adott jogszabály igazolás előterjesztését teszi lehetővé – az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályok az irányadóak.

Konklúzió

Ahogy a fentiekben is láthattuk, az anyagi és az eljárási jogi határidők elmulasztásának következményei valamint a mulasztás kimentésének lehetőségei jelentősen eltérnek egymástól. Ennek okán rendkívül körültekinteően kell eljárnunk az egyes határidők számítása illetve betartása körében. Különösen igaz ez azon területek esetén ahol az egyes jogosultságok anyaginak vagy eljárásjoginak való minősítése különösen bonyolult jogértelmezést igényel (pl.: polgári és közigazgatási jogi határterületek, speciális jogterületek mint például IT/IP, adó, csőd, felszámolási jog).

Egyes jogosultságok esetében tehát azt kell értékelnünk, hogy az adott jog valamilyen anyagi jogot konstituál-e a vagy pedig egy eljárási cselekmény megtételéhez való jogról van-e szó. Egyszerűbben a kérdés akként fogalmazható meg, hogy az adott határidő magának a jog fennállásának az idejére, a jog érvényesíthetőségére, vagy pedig a jog érvényesítésével kapcsolatos eljárási cselekmény megtételére vonatkozik.

Felhasznált források