Az alaptörvény-ellenesnél is alaptörvény-ellenesebb lesz az új CEU-törvény

Tovább szigorítja a Kormány a szabályokat. Az eleve alaptörvény-ellenes, az oktatás és tudományos kutatás szabadságát sértő törvényjavaslatot most a Törvényalkotási Bizottság újabb alaptörvény-ellenességgel fokozza. Lehetetlen feltételek és a jogállamiság követelményének figyelmen kívül hagyása. Erről szavaz ma az Országgyűlés.

A CEU mellett tüntető tömeg vonul a Vámház körúton vasárnap délután

Napok óta jelennek meg írások arról, hogy miért alaptörvény-ellenes a lex CEU-ként elhíresült törvényjavaslat, amely a felsőoktatási törvény módosítását célozza. Egy Alaptörvényben biztosított alapjog, a tudományos kutatás és a tanulás szabadságát sérti ugyanis az a szabályozás, amely egy felsőoktatási intézmény működését a szabályos törvényi előírásokon túl a kormányzat szabad mérlegeléséhez, diszkrecionális döntéséhez köti. Sérül a felsőoktatási autonómia, ha a Kormány eldöntheti, hogy mely intézményt, ideológiát tartja kívánatosnak az országban és melyeket nem, és ha önkényesen dönthet arról, hogy milyen állammal, milyen formában köt nemzetközi szerződést. Ha egy felsőoktatási intézmény megfelel a törvényi előírásoknak, annak létét nem lehet a kormányzati úri kegyhez kötni.

Vagyis lehet, de az minden esetben alaptörvény-ellenes lesz.

Tovább szigorodnak a szabályok

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kiadott közleményben Mark C. Toner szóvívő kifejtette, hogy ha elfogadásra kerülnek a módosítások, azok negatív hatással lesznek a CEU-ra, sőt akár a megszűnéséhez is vezethetnek. Az amerikai külügy szorgalmazza, hogy a magyar kormány kerüljön el minden olyan jogi lépést, ami akadályozná a CEU működését vagy függetlenségét.

Ennek ellenére a magyar Kormány április 3-án elfogadta a kivételes tárgyalásra vonatkozó javaslatot, hogy már április 4-én már el is fogadhassa a módosítást, sőt Gulyás Gergely, a Törvényalkotási Bizottság nevében egy egészen elképesztő összegző módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez az esti órákban.

Ebben az eddig ismert javaslatot, mely szerint

Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték

Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció Konferencia

A technológiai átalakítja a mindennapjainkat, a jognak is korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia. A konferencián erre teszünk kísérletet - csatlakozz hozzánk!

kiegészítették azzal, hogy

a támogatási szerződésnek a „Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötöttnek – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapulónak kell lennie.”

A CEU Magyarország legmagasabban rangsorolt egyeteme a nemzetközi listákon

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a HírTv Egyenesen című műsorában úgy reagált a módosításra, hogy így a módosítás lehetetlen dologra irányul, mert az Egyesült Államokban az oktatás nem szövetségi kérdés, így arról a központi kormányzattal nem lehet előzetes megállapodást kötni. Ezzel kapcsolatban a rektorhelyettes úgy fogalmazott “nincs joga Trump elnöknek aláírni egyezményt egyetemekről, mert az oktatás nem az ő hatásköre”.

Hiányzik a kellő felkészülési idő

Szigorodnának a már eleve szűkös határidők is. Az új feltételeket a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek a korábbi 2018. február 15-ei határidő helyett január 1-jéig kell teljesíteni. Ez azonban nem vonatkozik a föderatív államokra, így a CEU-ra sem. Föderatív állam esetén az előzetes megállapodást a módosítás hatálybalépését követő hat hónapon belül kellene megkötni. A törvény alaphatálya 2017. szeptember 1-jéről a kihirdetést követő napra fog változni, innen kell majd a fél évet számolni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény már

az eredeti 2018. szeptember 1-jei időpont helyett már január 1-jét követően nem vehetnek fel első évfolyamos hallgatókat.

Már az eredeti módosító javaslat esetén is felmerül a kellő felkészülési idő hiánya, hiszen az egyetemi tervezések hosszú távra szólnak, a teljes működést nem lehet ilyen rövid időtartam alatt gyökeresen átalakítani. Ráadásul a megállapodások megkötésére az egyetemeknek nincsen ráhatása, hiszen az teljes mértékben kormányközi síkon mozog, így az egyetemek a jelenlegi helyzetben az utolsó pillanatig nem tudhatják, hogy a jövőbeni működésük mennyire lesz biztosított. Ilyen bizonytalanságban lehetetlen egy új tanévet megszervezni, lebonyolítani. Az ilyen nemzetközi tárgyalások pedig eleve hosszadalmas folyamatok. Még kritikusabb a határidő a föderatív államok vonatkozásában. Az előírt fél év bizonyosan nem minősíthető kellő felkészülési időnek, és mint ilyen, alaptörvény-ellenes, hiszen sérti a jogállamiság követelményét [Alaptörvény B) cikk].

A módosító javaslatot Balog Zoltán miniszter nyújtotta be a parlamentnek

Részletes, kielégítő indokolás természetesen nem született az összegző módosítóhoz (lásd: http://www.parlament.hu/irom40/14686/14686-0012.pdf).

Az előírt lehetetlen követelmények egyértelműen egy konkrét egyetemre, a CEU-ra vonatkoznak, hátrányba hozva ezzel minden más felsőoktatási intézménnyel szemben, hiszen rájuk nem vonatkoznának lehetetlen előírások.

Az eleve lehetetlen feltételeket előíró törvények sértik a jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményét,

mivel rombolják a jogszabályokba vetett hitet és közbizalmat, különösen, ha azok nyilvánvalóan diszkriminatív szándékkal keletkeznek.

Mentőöv?

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényt, az Alaptörvény szerint, ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Nem megküldheti. Megküldi. Szélesen válogathat, hogy melyik alaptörvény-ellenesség miatt. Hiszen a magyar jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. Bár nem csak a köztársasági elnöknek, a jogalkotónak is.

A módosító javaslat ellen már több gondolkodó, testület és szakmai szervezet is felszólalt, róluk itt olvashat.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt, itt és itt.
Mátyás Ferenc

Mátyás Ferenc

Jogász, a Wolters Kluwer Kft. munkatársa. 2009-ben végzett az ELTE ÁJK-n, ahol 2013-ban az Alkotmányjog Tanszék keretein belül a PhD képzésben abszolutóriumot szerzett. Fő kutatási területe az alkotmányjog, ezen belül is a jogalkotás.

Mátyás Ferenc