Bíróság vagy inkább a bank?

Letétbe akarunk helyezni valamit, de nem tudjuk, hogy hogyan kezdjünk hozzá? Hogy néz ki egy bírósági letétbe helyezési eljárás? Hova adjuk be a kérelmünk? Milyen dolgok helyezhetők bírósági letétbe? Milyen a jó kérelem? Mikor fizetik ki a letétbe helyezett összeget? Korábbi cikkemben a bírósági letét általános szabályait tekintettem át, jelen írás pedig a letétbe helyezési eljárással kapcsolatosan felmerülő kérdésekre igyekszik választ adni.

1. Hogyan indul a letétbe helyezési eljárás?

A letétbehelyezés engedélyezése iránti nemperes eljárás kezdőirata általában a bírósági gazdasági hivatal (továbbiakban: BGH) letéti csoportjának értesítője, amely a letevő és a jogosult adatait, az ügy tárgyát, valamint a letétbe helyezett összeg azonosításához szükséges adatokat, vagyis a nyilvántartásba vétel időpontját, valamint a letét nyilvántartási számát és annak összegét tartalmazza.

Amennyiben a BGH értesítőjével egyidejűleg önálló letétbehelyezés engedélyezése iránti kérelem nem érkezik, a letevőnek a pénz vagy a tárgy beérkezését követően még 30 napja van, hogy azt benyújtsa. Ha ezt a határidőt elmulasztja, akkor a bíróság a letett pénzt – a költségek levonása után – visszautalja, illetve a tárgyat visszaküldi a feladónak. Erről az intézkedésről a bíróság a letevőt és a BGH-t is tájékoztatja. Ha visszautalás bármely okból nem lehetséges, a bíróság az őrzési letétként történő kezelést egyévi időtartamra elrendeli.

A kérelem beérkezését követően először a bíróság illetékességét kell vizsgálnunk a letét célja szerint, majd az alaki kellékeket (például, hogy a kérelmet az arra jogosult terjesztette-e elő, lerótta-e azon a 3%-os eljárási illetéket stb.), végül pedig az érdemi vizsgálatra is sor kerülhet, például, hogy a kérelem jogcíme megfelel-e a kérelmező által előadottaknak és a becsatolt okirati bizonyítékok ezzel összhangban állnak-e. Az alaki és érdemi vizsgálat a gyakorlatban általában élesen nem szétválasztható.[i]

Jogszabályi definíció hiányában a felsőbíróság konkretizálta a „fél” fogalmát[ii] az alábbiak szerint: „A polgári perrendtartás a fél fogalmát nem határozza meg, az eljárásjog fogalomrendszeréből azonban nyilvánvalóan következik, hogy félnek tekintendő az, aki a kérelmével az eljárást megindítja, és az is, akivel szemben az eljárás megindul. A fél fogalma tehát független attól, hogy az adott anyagi jogi jogviszonyban valóban félként szerepel-e vagy sem.” Mindez azért is különösen fontos, mert a határozat közlésének kötelezettsége is csak a féllel szemben terheli a bíróságot.

2. Melyik bírósághoz nyújtsam be a kérelmemet?

Amennyiben a letét tárgya nem kisajátítással összefüggő pénzösszeg – amelynél a kártalanítási per lefolytatására illetékes bíróság székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) jár el – az határozza meg az eljáró bíróság illetékességét, hogy a letétbehelyezés összefügg-e a bíróság előtt folyamatban lévő üggyel vagy sem. Amennyiben igen, úgy az a bíróság jár el, amely előtt az eljárás folyamatban van, egyéb esetekben pedig az általános illetékességi szabályok szerinti járásbíróság,[iii] ami általában a jogosult lakóhelye szerinti bíróság.

Speciális szabályok vonatkoznak a közjegyzői eljárással vagy a végrehajtással összefüggésben elbírált letéti kérelmekre, itt ugyanis az önálló bírósági végrehajtó vagy közjegyző székhelye szerinti járásbíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha pedig nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti járásbíróság. Törvényszéki végrehajtó esetében a törvényszék jár el.

Itt fontos kiemelni, hogy a letétként kezelt összegre vezethető végrehajtás, de annak eredményessége – az eljárási szabályok és a jogorvoslati lehetőségek folytán – nem garantálható, illetve fennállhat a kétszeres teljesítés veszélye is. Egy konkrét esetben[iv] például a bíróság ítéletével kötelezte a letevőt a jogosultak részére perköltség megfizetésére. Mivel a letevő határidőben nem teljesített, vele szemben végrehajtási eljárás indult. A letevő ezt követően teljesítési letét elfogadása iránti nem peres eljárást indított arra hivatkozással, hogy a jogosultak megtagadták részére olyan számviteli bizonylat kiadását, amely az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően tartalmazza az adatokat és így alkalmas az általános forgalmi adó levonására. A bíróság a kérelemnek helyt adott és a pénzösszeget teljesítési letétként elfogadta. A végrehajtó ezt követően a bírói letéti számlán letétként kezelt összegre foglalási jegyzőkönyvet állított ki, de a másodfokú bíróság idő közben a letét elfogadásáról rendelkező végzést részben megváltoztatta, a letét elfogadását részben megtagadta, így az elsőfokú bíróság a megtagadott letét vonatkozásában intézkedett az összeg letevő részére történő visszautalása felől, az összeg másik része vonatkozásában azonban a végrehajtó részére teljesített. Ebben az ügyben tehát a végrehajtó részére kétszeres részteljesítés történt.

3. A kérelemről

Elnöki letét esetén, illetve közjegyzőnek és végrehajtónak kérelmet nem kell előterjesztenie, más letéti fajtánál azonban ez szükséges.

3.1. Letétbe helyezhető dolgok köre

Azt, hogy mi helyezhető bírósági letétbe a Lr. 2. §-a határozza meg. Teljesítési és őrzési letétbe helyezhető dolog lehet pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat, magánokirat) azzal, hogy őrzési letétbe mindezeken felül olyan dolog is helyezhető, amelynek pénzben kifejezhető értéke van.[v]

A BGH a pénzletétet bírói letéti számlán kezeli. Ha a letét tárgya annak terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelő kezelésében nem tartható, úgy szakszerű kezelésével más állami szervet, egyesületet vagy gazdálkodó szervezetet lehet megbízni. Ennek költségei fő szabályként a letevőt terhelik.

A letevőnek a tárgy értékét kérelmében meg kell jelölnie. Ha ez a letétkezelő által kiadott hiánypótlási felhívásra sem teljesül, vagy a közölt érték valószínűtlen, a bíróságnak a tárgy értékét még az átvétel előtt hivatalból meg kell állapítania. Ezt a letétkezelő végzi becslés vagy szakértő útján. A becslés költségei a bíróságot terhelik, szakértő alkalmazása esetében azonban már a letevő előlegezi és viseli a költségeket. Az előlegezés elmulasztása esetén a kérelmet a letétkezelő nem jogosult elutasítani, de a tárgy értékét ilyen esetben a rendelkezésre álló iratok alapján állapítja meg.[vi]

A kérelem vizsgálata során figyelemmel kell lenni a letét jogcímére, ezzel összefüggésben pedig a letét tárgyára és értékére is, a jogszabály ugyanis pénzletét esetén letétbe helyezhető összegként – a kisajátítási kártalanítást kivéve – generális minimumot határoz meg.[vii] A bírósági letét elfogadhatósága azonban nincs pénznemhez kötve, így amennyiben a kötelezés amerikai dollárra vonatkozik, a letét befizetését is ebben kell teljesíteni.[viii]

3.2. A letét fajtái (jogcím)

A kérelemnek tartalmaznia kell a Lr. 14. § (3) bekezdésében és a Lr. 16. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat (az összeg rendeltetését/ a tárgy azonosításához szükséges adatokat, a letét fajtáját, a letevő és jogosult adatait, a letevő hitelintézetnél vezetett bankszámlájának a számát és azt, ha a jogosult bizonytalan vagy adatai ismeretlenek, a bíróság megnevezését és esetlegesen az előtte folyamatba lévő ügy számát), a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket [új Ptk. 6:55. § (4) bekezdése], a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét (megjelölve az őrzés időtartamát), továbbá valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját) is.[ix]

A kérelem a Lr. szövegezése szerint irányulhat teljesítési letétként történő elfogadásra, őrzési letétként történő elfogadásra, vagy mindkettőre egyidejűleg. Utóbbi esetben azonban szem előtt kell tartanunk azt, hogy az őrzési letét egyfajta szubszidiárius jellegű jogintézmény, a jogcímek egyidejű alkalmazása jelen cikk szerzőjének álláspontja szerint nem lehetséges. A teljesítési letét célja ugyanis a letétbe helyezett dolog harmadik személy részére történő kifizetése/kiadása, míg az őrzési letét célja a letétbe helyezett dolog megőrzése és meghatározott feltételek bekövetkezése esetén annak kiadása a letevő részére.

A teljesítési letét elfogadása iránti kérelem esetén a bíróság meghatározott időtartamra elfogadja a pénzt teljesítési letétként és a letevő kérelme szerint megpróbál intézkedni az összeg jogosult részére történő kiutalása felől.[x] A gyakorlatban ez általában nem lehetséges, így a bíróság a pénzt őrzési letétként (az arra irányadó szabályok szerint) kezeli tovább (Lr. 25. §). Az őrzési letét iránti kérelem tehát a teljesítési letét előterjesztésével egyidejűleg azt a célt szolgálja, hogy a letevő a letét tárgyát –később külön kérelem előterjesztése nélkül is- visszakapja.

Figyelmet érdemel a Kúria álláspontja[xi] egy olyan ügyben, amikor az ügy tényállása szerint a letevő közös tulajdon megszüntetése jogcímen fennálló kötelezettsége rendezésére érekében helyezett el teljesítési letétet a jogosult javára, akinek az összeg kiutalásra került úgy, hogy idő közben elhunyt. A letevő tudomása szerint a jogosult az összeget nem vette fel, ezért kérelmet terjesztett elő a letét visszakövetelése iránt. A bíróság gazdasági hivatala arról tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy az idő közben történt selejtezés okán a kifizetés megtörténtének tényéről nyilatkozni nem tud, így az elsőfokú bíróság a letevő kérelmét elutasította. Indokolásként arra hivatkozott, hogy a kiutalást a letéteményes csak az elévülési időn belül kérheti, a letevő pedig az elévülést követő öt éven belül kérheti a letét visszautalását. Jelen ügyben ez a jogvesztő határidő lejárt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban elvi jelleggel kimondta azt a tételt, hogy ha a letevő jogutódjának követelése elévült, akkor ebből okszerűen következik, hogy az őt sorban megelőző letéteményes követelése is elévült.

3.3. A kérelem elbírálása

A Kúria eseti döntése (BDT2015.3374.) igazgatási szempontból is figyelemre méltó megállapítást tartalmaz, amikor azt mondja, hogy „a bírói letétbe helyezéssel kapcsolatos eljárás egy olyan speciális nemperes eljárás, ahol a jogviszony alanya a letevő, a bíróság és a jogosult (teljesítési letétnél „bizonytalan személyű” jogosultak). A letéti eljárás tehát a kérelem benyújtásától a letét kiutalásáig tartó – ügykezelés szempontjából is egy ügyszám alatt folyó – egyetlen eljárás, melyben félnek tekintendők mind a letevő, mind az általa megjelölt jogosultak. A letét jogerős elfogadása még ügyvitelileg sem tekinthető az eljárás befejezésének, a kiutalásról vagy a letétkezelés megszüntetéséről rendelkező jogerős határozat fejezi be a letéti eljárást.” Ez alapján a letét jogerős elfogadása nem eredményezhet ügyviteli befejezést.

A bíróság a teljesítési letét elfogadásáról végzéssel értesíti a jogosultat. A végzés meghozatala az az időpont, amíg a letevő a teljesítési letétet visszakövetelheti. (6:54. § (1) bek.). Ezt követően már a jogosult kerül rendelkező helyzetbe és a teljesítési letét kiadását elévülési időn belül (öt év) kérheti (6:54. § (2) bek.). Ezt követően ismét a letevő lesz az, aki a teljesítési letét visszaadását kérheti (6:54. § (3) bek.).[xii] Őrzési letétnél a letevő a letétet főszabály szerint az őrzési idő alatt bármikor visszakövetelheti.[xiii]

A kérelem elbírálására a jogszabály 8 munkanapos határidőt határoz meg a Pp. szabályainak alkalmazására történő felhívás mellett. Amennyiben a bíróság a letétbe helyezést engedélyezi, úgy a végzés a letétbehelyezés időpontjára visszaható hatállyal bír.[xiv]

Az elfogadó végzésben meg kell jelölni a letevő személyét, a letétbe helyezett összeget, a letét rendeltetését és a letétkezelés (őrzés) időtartamát feltüntetve az utolsó napot. A kezelés (őrzés) időtartama eltérő –határozott- kérelem hiányában egy év.

A kérelem elutasítása – a Lr. szóhasználatával helyesen: megtagadása – esetén a bíróság a végzés rendelkező részében intézkedik afelől, hogy a letétbe helyezett pénzösszeget a letevő részére visszautalják.[xv] Ha erről nem tudnak intézkedni, akkor a letét egy év időtartamra őrzési letétté alakul át.[xvi]

3.4. A költségek megállapítása

Az eljárás során kérhető, hogy a bíróság a letevő letétbe helyezéssel kapcsolatos költségeit külön megállapítsa. Erre a bíróságnak szintén 8 munkanapja van. A Lr. 2. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a költséget a Pp. szabályai szerint a jogosult előlegezi, azonban kiutalásánál ezt az összeget a letét összegéből le kell vonni és vissza kell azt utalni a letevőnek. A Lr. 2. § (1) bekezdésének b)-d) pontja esetében azonban a bíróság csak a költségek megállapítására köteles.

A költségmentességről szóló polgári jogi rendelkezések – eltérő rendelkezés hiányában – a nem peres eljárásban is alkalmazhatóak, de a feljegyzett, illetve meg nem fizetett eljárási illeték viseléséről minden esetben külön rendelkezni kell. Az ennek viselésére történő kötelezés attól tehető függővé, hogy a letevőnek az eljárás megindítása kötelezettsége volt-e vagy sem. Ha igen, akkor a költségeket vagy a jogosult, vagy az állam viseli, míg, ha nem, akkor a letevő.

4. A letét kiutalása

A letétet elfogadó végzés indokolásában célszerű a kiutalásra vonatkozó speciális feltételeket is rögzíteni, hiszen a kiutalás iránti kérelem elbírálásakor ezeket kell majd vizsgálnunk.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha „a letét elfogadására közjegyző vagy végrehajtó előtt folyamatban volt eljárással összefüggésben került sor, a bíróság a letét kiutalása vagy kiadása tárgyában külön határozatot nem hoz, hanem a közjegyző vagy a végrehajtó megkeresését teljesíti”. Itt kell azonban felhívni a figyelmet arra a speciális esetre, amikor a bíróság a kisajátítási kártalanítási összeget teljesítési letétként elfogadta és a jogosult elhalálozása folytán a törvényes örökösök jelentkeztek is az összeg kiutalásáért. Ebben az esetben a BGH nem teljesíthet kifizetést csupán a közjegyző jogerős hagyatékátadó végzése alapján, a kiutalásról ugyanis a bíróságnak alakszerű határozattal kell rendelkeznie. A BGH tehát akkor jár el helyesen, ha a közokiratot átirattal a letétet elfogadó bíróságnak küldi meg további intézkedés foganatosítása érdekében.

A kiutalásról az a bíróság rendelkezik, amely a letét elfogadásáról határozott, vagy amelyik a közjegyzőtől, végrehajtótól a letétet átvette.

Az elbírálás során azt kell vizsgálni, hogy a kiutalási kérelmet előterjesztő személy a letétre jogosult-e, illetve követelése azonos-e a letét elfogadásának alapjául szolgáló kérelemben rögzítettekkel.[xvii] Ezt a jogosultnak okiratokkal kell igazolnia, amennyiben ugyanis ezt nem teszi meg, a bíróság további intézkedést az ügyben nem tesz. Vitás a gyakorlatban, hogy a hiánypótlásra történő felhívás nem teljesítése esetén szükséges-e alakszerű elutasító határozatot hozni.

A kiutaló végzés rendelkező részének azt kell tartalmaznia, hogy a bíróság által korábban letétként elfogadott összeget a BGH kinek – a jogosult személyt vagy szervet (meghatalmazottat) név, születési idő, anyja neve, lakóhely (székhelye), bankszámlaszám és elnevezés szerint azonosítva – fizesse ki vagy utalja ki. A teljesítés módját a bíróság a Lr. 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe, azonban ez csak pénzösszegnél lehet releváns, ahol már a kérelemben is jelezni szokták, hogy átutalással vagy postai kifizetés útján szándékozzák-e az összeget átvenni.

A kiutalási határozatot a letétkezelő hajtja végre, így azt jogerőre emelkedés után részére eredeti aláírással ellátva meg kell küldeni. A kiadásra (kiutalás, kifizetés) vonatkozó részletes szabályokat a Lr. 35-38. §-a tartalmazza, amelyből az eljáró elsőfokú bíróságot a kiutaló végzés meghozatala után a letétkezelő kijavításra irányuló felhívása és az esetleges őrzési letétként történő kezelés megállapítása érinti.

A letét kiutalása a bíróság számára is körültekintést és felelősséget jelent. A letét alaptalan kiutalása ugyanis a bírósági jogkörben okozott kár iránti kereset benyújtásához vezethet. Egy ügyben például a tényállás szerint a felperes házaspár adásvételi szerződést kötött az I. r. alperessel, amelyben megállapodtak, hogy az ingatlan vételárának 90%-át készpénzben teljesítik, a fennmaradó 10%-ot pedig ügyvédi letétbe helyezik. A szerződésben az I. r alperes a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. A felperesek teljesítettek, az I. r. alperes azonban elállt a szerződéstől. A felperesek ennek okán keresetet terjesztettek elő tulajdonjog megállapítása és ingatlan kiürítése érdekében, amelynek az elsőfokú bíróság helyt adott, a másodfokú bíróság azonban a döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Bírósági felhívásra a felperesek a 10%-os vételárrészből fennmaradó összeget bírósági letétbe helyezték. A megismételt eljárásban a bíróság megállapította, hogy az adásvételi szerződés a felek között érvényesen létrejött és a felperesek megszerezték az ingatlan tulajdonjogát. A bíróság ítéletével pótolta az I. r. alperes hozzájáruló nyilatkozatát és kötelezte az I. r. alperest az ingatlan kiürítésére. Megállapította, hogy a teljesítési letétből fennmaradó összeg az I. r. alperest illeti meg azzal, hogy a felpereseknek használati díj jár, melyet a letét összegébe be kell számítani. A letéti összeg I. r. alperes részére történő kiutalását ezen feltétel igazolásához kötötte. Ezt követően a másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, ezért a felperesek felülvizsgálati eljárást indítottak. Idő közben a végrehajtó a letétbe helyezett összegből foglalást teljesített, majd az elsőfokú bíróság teljesítette az I. r. alperes kiutalás iránti kérelmét, így a felperesek felülvizsgálati eljárásban megítélt használati díj iránti igénye végül nem elégült ki.[xviii]

Ha a letét elfogadását megtagadták, vagy a kiutalt összeget az erről rendelkező végzés jogerőre emelkedését követő 5 éven belül nem vették át, úgy a bíróság a kezelést (őrzést) megszünteti és az összeget az elévülési határidő elteltét követően a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalja (Lr. 39. § (2) bekezdése).[xix]

A BGH a letétként kezelt összegekről évente értesítőt küld a letétet elfogadó bíróságnak. Ekkor annyi a teendő, hogy tájékoztatjuk a BGH-t, hogy kiutalás iránti kérelem az ügyben nem érkezett, így az összegeket további intézkedésig kezelje rendeltetése szerint.

dr. Morvai Viktória (Budakörnyéki Járásbíróság, bírósági titkár)

Jegyzetek

Hivatkozások:

[i]Kisajátítási letét esetén például a kérelem mellékletként tartalmazza a kisajátítási eljárásban keletkezett jogerős kormányhivatali határozatot, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát, valamint a letétbehelyezés indokoltságát igazoló további dokumentumokat (például a jegyzői/közjegyzői tájékoztatást arról, hogy hagyatéki eljárás lefolytatására nem került sor, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartó által kibocsájtott igazolást).

[ii]BDT2015.3374. számú eseti döntés

[iii]Ld. a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.26.559/2007/3. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pkk.26.368/2012/2. számú és    a Fővárosi Ítélőtábla 9. Pkf.26.556/2012/3. számú határozatait.

[iv]Kúria Pfv.IV.21.906/2014/4. számú eseti döntés

[v]Ha a tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, az eljárás során egyéb szervek is bevonásra kerülnek.

[vi]Végrehajtási eljárásban az ott megállapított becsérték az irányadó.

[vii]Lr. 2. § (3) bekezdése

[viii]Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.26.594/2006/3.

[ix]Az őrzés szinonimájaként a Lr. a teljesítési letétnél a kezelés szót használja, ezzel összhangban az őrzési idő a teljesítési letétnél kezelési idő. Az őrzéssel nem egyező fogalom az őrizet, amiről a Lr. 5. §-a szól és ami tipikusan a tárgyletét kezelése esetén merül fel annak sajátos jellege okán. Ennek költségeit a letevőnek kell viselnie, de elszámolási igénye lehet a jogosult felé.

[x]Ha a kiutalt összeget a jogosult nem veszi át, akkor a letét megszüntetésének lehet helye.

[xi]Kúria Pfv.IV.20.951/2014/10. számú eseti döntése

[xii]A BGH a letétbe helyezett összeget visszautalja, ha letétbehelyezés iránti kérelem előterjesztésére 30 napon belül nem került sor, ha a letétbehelyezési értesítő hibás volt és azt felhívásra sem javították ki, vagy a letétbehelyezés iránti kérelmet megtagadták.

[xiii] Az új Ptk. hatályba lépése előtti 10 éven belül, valamint a hatálybalépést követően teljesítési letét céljából elhelyezett összegek és tárgyak vonatkozásában – vagyis a 2003-as évtől kezdődően elfogadott teljesítési letétek esetén- eltérő szabályokat kell alkalmazunk, az elévülési időt követően például nem lehet a letétbe helyezett összeget az előirányzat-felhasználási keretszámlára átutaltatni, hanem azt őrzési letétként kell azt kezelni (Ld. Lr. 55. §-a).

[xiv]Nem kell alakszerű határozatot hozni a közjegyző, a végrehajtó vagy a hagyatéki ügyben eljáró leltárelőadó megkeresése alapján, illetve elnöki letét esetében.

[xv] Ld. a Kúria Pfv.20.628/2008/4. számú határozatát.

[xvi]Letéti kezelésre nem alkalmas tárgyat lehet előzetesen értékesíteni a Lr. 29. §-ában foglaltak szerint.

[xvii]Ptk. 6: 55. § [A letét kiadása] (1),(2), (3) és (4) bekezdése szerint a bíróság a letétet a jogosultnak adhatja ki. Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló jogerős határozat alapján lehet kiadni. A bíróság a letétet jogosulti együttesség esetén a jogosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján adhatja ki. A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki.

[xviii]Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.023/2014/6. számú eseti döntés

[xix]Ld. a Lr. 55. §-ának szabályait.

Jogszabályok, jogi források:

  • a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
  • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.)
  • a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM. rendelet (Lr.)
  • a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek, valamint az Országos Bírósági Hivatalnak a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályzatáról szóló 5/2015. (VII. 31.) OBH Elnöki ajánlás
  • Kúriai Határozatok Gyűjteménye

Felhasznált irodalom:

POMEISL András: A letéti szerződések. In: WELLMANN György szerk.: Az Új Polgári Törvénykönyv Magyarázata. VI/VI kötet. Második, átdolgozott, bővített kiadás. HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2014. 2266-254.pp.

http://ptk2013.hu/interjuk/az-uj-ptk-zalogjogra-biztositeki-es-leteti-szerzodesekre-valamint-egyeb-kotelem-keletkezteto-tenyallasokra-vonatkozo-szabalyairol-interju-pomeisl-andrassal-a-nagykommentar-szerkesztojene/2550

FÁBIÁN Ferenc: Letéti szerződések. In: Sándor István (szerk.): Előadásvázlatok a kötelmi jog különös részéből. 257 p.  Budapest: Patrocinium Kiadó, 2014. pp. 144-151.

SZLADITS Károly (szerk.): Magyar Magánjog. III. kötet. Grill, Budapest, 1941.

A képek forrásai: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.