A fogyasztói csoport kívülről jó üzletnek tűnhet, hiszen nincs árfolyam-kockázat, illetve kamatfizetési kötelezettség. Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint ezen szerveződések a kispénzű és kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket célozzák. De mit is jelent az, hogy „fogyasztói csoport”?
A fogyasztói csoport (másnéven vásárlói csoport) konzorciós szerződés formájában kerül kialakításra, amely egy atipikus szerződés. Lényege, hogy egy szervező több fogyasztóval köt megállapodást, és ezért azonos dolog megszerzése érdekében a szerződőkből fogyasztói csoportot alakít. A szervező díjazás ellenében beszerzi a kívánt dolgot, majd rendszeres időközönként egy kedvezményezett fogyasztó kiválasztására kerül, aki megszerzi a kívánt dolog tulajdonjogát. A dolog ellenértékét a szervező a fogyasztók befizetéseiből finanszírozza. Ezen kör csakis akkor zárul be, ha minden fogyasztó hozzájut a kívánt dologhoz.
A sorsolással vagy licitálással tartott kiválasztások azonban aggályokat vetettek fel a jogalkotó számára, ezért
2012. január 1-jétől nem lehet nyilvános felhívás útján tagokat toborozni, még lényegesebb, hogy nem hozható létre új csoport.
A fogyasztói csoportok létrehozásának tilalma törvényi szinten került rögzítésre (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény), speciális szabályait viszont az 530/2013. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a tilalom hatályba lépését megelőzően létrehozott csoportok, szerződések vonatkozásában elsősorban közigazgatási jellegű nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettséget ír elő. Az új csoportok létrehozása tilalomba ütközik és semmisséget eredményez, azonban a 2012. január 1-je előtt alakult csoportok továbbra is működhetnek, azzal a kikötéssel, hogy új fogyasztó kizárólag a kieső fogyasztó helyére vehető fel.
Hiába a törvényi szigorítás, a fogyasztói csoportok továbbra is működnek. De mi lehet a buktatója egy ilyen szerveződésnek?
A fogyasztóvédelmi törvény miniszteri indokolása szerint „a fogyasztóvédelmi hatóság által lefolytatott vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a konstrukciót működtető vállalkozások gyakorlata a növekvő állami és társadalmi figyelem ellenére sem változott pozitív irányba, továbbra is jellemzően a
legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek megtévesztésével szervezik tevekénységüket.”
A kívánt dolog megszerzésének pénzügyi fedezetét a fogyasztók befizetési jelentik, ez kockázatot rejt magában. Utóbbira viszont a szervezők rendszerint nem hívják fel a fogyasztók figyelmét, akik szeme előtt sokszor csak a „gyors pénzhez jutás” gondolata lebeg. A rendszeres befizetések arról árulkodnak, hogy a szerveződésben résztvevő fogyasztók legtöbbször hitelképtelenek, és kilátástalanságból fordulnak e lehetőség felé, továbbá a csoport tagjává váló személy gyakran nem tudja, hogy milyen jogi konstrukciót vesz igénybe. A dolgot tehát a fogyasztó saját önerejéből nem képes megvásárolni: jellemzően luxuscikkekről (pl. nagy értékű gépjármű) van szó, azonban a magyar gyakorlatban nem ritka a meghatározott pénzösszeg sem (pl. 1 millió forint). Megállapítható, hogy ezen fogyasztók nem rendelkeznek annyi vagy olyan minőségű információval, nem ismerik a kereskedelmi gyakorlatot, a reklámok és a hirdetések világát nem látják át olyan szinten, mint az átlagfogyasztó, így különös védelemben kell részesülniük a tisztességtelen gyakorlattal szemben.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a fogyasztói csoportot létrehozó szervezők több esetben tisztességtelenül járnak el. Jellemző, hogy a hirdetéseikben használt kifejezések a fogyasztók megtévesztését célozzák, például „kezes nélkül”, „adóstárs nélkül”, „önerő nélkül”, „banki kamat nélküli részletfizetési lehetőség”. Mindez azt a látszatot keltheti a fogyasztók számára, hogy a cég hitelnyújtással foglalkozik és a fogyasztó azonnal hozzájuthat az igényelt összeghez/dologhoz. Azonban a fogyasztói csoport nem lehet hitelintézet, és nem is bank, de nem is lehet polgári jogi társaságnak tekinteni. A jogalanyiság kérdését árnyalja a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntése is, amely szerint a vásárlói (fogyasztói) csoportot működtető társaság tevékenysége nélkülözi a polgári jogi társaság elemeit, a jogviszony leginkább a megbízáshoz hasonlítható.
Hogyan tovább?
A fentiekben bemutatott jogi konstrukciót a jogalkotó még nem rendezte teljes egészében, hiszen a már meglévő szerződések sorsa tisztázatlan. Valószínű, hogy a fogyasztói csoportok és a hozzájuk társuló jogi problémák még évtizedekig részét fogják képezni a gazdasági életnek. Aggályos, hogy a hatályban maradó szerződések sok esetben ütközhetnek jóerkölcsbe, vagy más semmisségi ok állhat fenn velük kapcsolatban. Senki nem tudja, hogy hány ilyen szerződés lehet még hatályban, illetve, hogy milyen károk jelentkezhetnek a meglévő fogyasztók tekintetében. Jellemző ugyanakkor, hogy ezen szerződések sokáig elhúzódva, akár több évig is fennállhatnak.
Ez a cikk az Arsboni 2023. őszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
