Alaptörvény és akadémiai legitimáció*
A 2011-ben elfogadott Alaptörvény majd annak későbbi módosításai erős reakciókat váltottak ki úgy a nemzetközi kapcsolatok terén, mint a hazai tudományos közvéleményben.
„Nem tekinthető tudatos átgondolásnak, hogy az ALS betegek kiszorulnak az életvégi döntések lehetőségeiből” –...
Stánicz Péter ügyvéddel, Karsai Dániel jogi képviselőjével, az AJBH korábbi jogi főreferensével beszélgettünk.
Migráció misztérium: kulcs a tájékozódáshoz
A köznyelv szájról-szájra terjedő jellege miatt az abban megtalálható jogi fogalmak jelentése is szabadon értelmezhetővé válik. Egy téma mélyebb megértéséhez viszont elengedhetetlen, hogy a...
Pedagógusok vs. közalkalmazottak: diszkriminatív-e a jogalkotás a pedagókusokkal szemben?
A közélet által az utóbbi egy év egyik legfelkapottabb témája a Pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. tv (a továbbiakban: Státusz Törvény), illetve...
A gyermekem gyomorgörccsel megy iskolába – hogyan sérthet alapvető jogokat az oktatási intézmény?
A cikk a gyermekjogok hazai érvényesülésének kérdéskörét járja körbe, elsősorban a közoktatásra fókuszálva.
Lehet is sztrájkolni, meg nem is
A tanárok sztrájkjoga az egyik legforróbb téma volt az elmúlt hónapokban. Milyen feltételekkel sztrájkolhatnak a pedagógusok? Mit mond az Alkotmánybíróság?
Az egyenlő bánásmód útkereszteződéseiben
Mit takar az interszekcionalitás gondolata? Mi lehet különbség például egy színesbőrű nő és egy színesbőrű férfi diszkriminálásában?
Politikai nyomás az alkotmánybíróságon – Indonéziában és a világban
A jogállamisági viták kereszttüzében érdemes szélesíteni az Európa-fókuszú vitát, és körülnézni a világban máshol is.
