Polgári jog

A globalizáció egyik hatása, hogy egyre gyakoribbak az ún. vegyes, vagyis különböző országok állampolgárai között létrejövő személyes kapcsolatok (házasság, együttélés), amelyekből számos jogvita keletkezhet.

Vajon más megoldás is a vitás kérdések rendezésére? Polgári ügyekben nem csak a bíróság lehet az egyetlen megoldás. Sokszor tud segíteni a közvetítői (mediációs) eljárás igénybe vétele, ha a felek szeretnének egyezségre jutni, de köztük a viszony megromlott vagy egyedül nem képesek dűlőre jutni.

Mik a jó és mik a rossz megoldások a "devizahiteles törévnyben"?

Mivel indokolható a szabadalmak létezése, és ezek az indokok vajon elég erősek-e ahhoz, hogy a fejlődő országok aggályait leküzdjék? Szabad-e egy adott ország a nemzeti szabadalmi rendszere kialakításakor? Lopás-e a másolás, ha életeket ment?

Az 1959-es Ptk. egységes rendszerben szabályozta a kontraktuális és a deliktuális felelősség kérdését, a nemrég hatályba lépett új Ptk. azonban jelentős változtatásokkal él ezen a területen is.

Az a fürdőüzemeltető, aki nem hívja fel a figyelmet a leeresztett kültéri medence üres állapotára, kártérítési felelősséggel tartozik az esetleges balesetekért.

Vékás Lajos az ELTE-ÁJK-n beszélt az új Ptk. jelentőségéről és a legjellegzetesebb változásokról.

Néhány gondolat egy, a szerzői jog által méltatlanul keveset vizsgált eszköz, a DRM és a szerzői jog kapcsolatáról.