„Ha szeretsz valamit, engedd szabadon: kivéve, ha tigris!” – 3. rész

Legutóbbi két részünkben (1. rész, 2. rész) feldolgoztuk az adózói minősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat, valamint megismerkedtünk a megbízható adózói minősítés kritériumaival és a minősítéssel járó kedvezményekkel. A mai cikkben a kockázatos adózót érintő rendelkezéseket nézzük át, ugyanazon felépítésben, mint legutóbb, így egymás mellé tudjuk tenni a két minősítést, annyi különbséggel, hogy érthető okokból, a kockázatos minősítés nem előnyökkel, hanem hátrányokkal jár. A Modern család fanok már kitalálhatták, hogy a címben szereplő idézet Phil Dunphy-tól származik, még pontosabban az általa összeállított Phil’s-Osophy-ból.

Továbbra is azt tartom szem előtt, hogy a kedves Olvasó megismerkedjen egy-egy fogalommal, számolási módszerrel. Erre tekintettel, néhány pontot elnagyoltan kezelünk és nem minden részletre kiterjedően vannak bemutatva az adott intézmények. Erre legyünk figyelemmel az olvasás során, tehát, ha jobban szeretnénk beleásni magunkat, akkor a felhasznált forrásokban található jogszabályokkal érdemes kezdeni.

Kockázatos adózónak minősítés

Az adóhatóság akkor minősít kockázatosnak minket, ha nem állunk felszámolás, végelszámolás alatt, továbbá cégjegyzékbe bejegyzett adózók, csoportos adóalanyok vagy áfa-regisztrált adóalanyok vagyunk és az alábbi esetek egyike fennáll:

  1. Szerepelünk a nagy összegű adóhiánnyal rendelkezők listáján.

Most jött el az ideje, hogy leszámoljunk az adóhiány fogalmával. Legutóbb említettük az adókülönbözetet is, ami segít megértenünk az adóhiányt is. A 2. részben az áfát említettük példának, így maradjunk most is annál. Tegyük fel, hogy negyedéves áfa bevallók vagyunk és a 3. negyedéves bevallásba – az egyszerűség kedvéért – 1.000.000,- Ft-ot vallottunk be. Később érkezik egy barátságos hangvételű megbízólevél, hogy itt bizony ellenőrzés lesz és az adóhatóság aztán fel is tárja, hogy az általunk bevallott 1.000.000,- Ft-os áfa valójában 2.000.000,- Ft. Ekkor az adókülönbözet ÉS az adóhiány is 1.000.000,- Ft, hiszen a bevallott összeg és a tényleges, tehát az adóhatóság által megállapított adó között eltérés van.

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

Ássunk mélyebbre. Maradjunk az ekkora összegű adókülönbözetnél és vegyük be a képletbe, hogy 500.000,- Ft túlfizetésünk van az áfa adószámlánkon. A kérdés, hogy ez az összeg mikor került oda? Ugyanis a túlfizetést figyelembe lehet venni az adófizetési kötelezettség teljesítéseként akkor, ha már az eredeti esedékesség napjától az ellenőrzés megkezdésének napjáig is fennállt, és nem kértük a kiutalását vagy átvezetését.

Fent azt írtuk, hogy 3. negyedéves áfa bevallásról van szó, aminek az esedékessége 2020. október 20-a és vegyük mellé azt az időpontot, amikor a megbízólevelet átvettük, ez legyen 2021. június 12., akkor a fenti mondat azt jelenti, hogy annak az 500.000,- Ft-nak végig az adószámlánkon kellett lennie a kettő időpont között. Így az adókülönbözet 1.000.000,- Ft, azonban az adóhiány csökkenni fog az adószámlán lévő, túlfizetésként figyelembe vehető összeggel, így az adóhiány 500.000,- Ft és ezután állapít meg az adóhatóság adóbírságot.

Azért is fontos ezzel tisztában lenni, mert a már említett adóbírság mértéke (rendes esetben, függetlenül a kockázatos minősítéstől) az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 50 %-a. Ez az 50 % igen hamar 200 % lesz, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

  1. Nagy összegű adótartozással rendelkezünk.
  2. Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatunk. Itt addig tart a minősítés, amíg az ún. be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szerepelünk, ami a közzétételtől számított két év. A listára kerüléshez végleges és végrehajtható közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat általi megállapítása kell annak, hogy nem tettünk eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségünknek.
  3. Egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott velünk szemben. Ezt a korlátozó intézkedést a NAV először 12 nyitvatartási napra alkalmazhatja, például akkor, ha be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatunk vagy foglalkoztatottunk korábban. Emellé pedig még jön a mulasztási bírság is.
  4. Kényszertörlési eljárás alatt állunk. A minősítés ebben az esetben egészen addig áll fenn, amíg tart az eljárás.
  5. Érkezik a nekifutásos mondat: a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által a terhünkre megállapított összes adókülönbözet meghaladja a tárgyévre megállapított adóteljesítményünk hetven százalékát azzal, hogy a terhünkre megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által a javunkra megállapított összes adókülönbözettel. Ezt nem részletezzük jobban, elvileg már tisztában vagyunk a fogalmakkal.
  6. A terhünkre kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a tárgyévre megállapított adóteljesítményünk hetven százalékát.
  7. Székhelyünk székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhünkre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

A 3-as és az 5-ös pontokhoz odaírtuk meddig tart a minősítés, a többi esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, azonban a következő negyedéves minősítéskor, ha az 1-es és 2-es pontban említett esetekben a minősítésre okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást megfizettük, a minősítést megszünteti a NAV.

Ahhoz, hogy a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listájára kerüljünk, nem természetes személyként legalább 100.000.000,- Ft nettó adótartozást kell összegyűjtenünk, ami állapotnak ugyanakkor 180 napig fenn kell állnia. Ha ezt a listát természetes személyként céloznánk meg, akkor ez az összeg legalább 10.000.000,- Ft nettó adótartozás.

Nézzük meg a kockázatos adózói minősítés előnye…, akarom mondani néhány hátrányát:

A kockázatos minősítés hátrányai:

  1. Hosszabb lesz az ellenőrzési határidő:

Ha az ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősülünk, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.

  1. Adóbírsággal, mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezések

A kiszabható adó- és mulasztási bírság legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának a 30 százaléka. A rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130 százaléka. A mulasztási bírság felső határa pedig az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.

Tegyük fel, hogy a vonatkozó jogszabályok által megállapított valamely kötelezettségünket megszegtük. Emiatt minket, mint nem természetes személyeket – a fentieket figyelembe véve – az adóhatóság az általános maximum 500.000,- Ft helyett akár 750.000,- Ft mulasztási bírsággal is sújthat.

  1. Hosszabb lesz az áfa kiutalási határidő:

Az áfa kiutalásának határideje kockázatos adózóknál 75 nap.

  1. Emelt összegű késedelmi pótlék:

Amennyiben a NAV késedelmi pótlékot állapít meg adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után és kockázatos adózók vagyunk, akkor a felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része.

Ezzel végére értünk a 3 cikken átívelő végtelen történetnek. Átnéztük és tisztáztuk a fogalmakat, néhány számolást is végeztünk. Azoknak a kedves Olvasóknak, akik idáig kitartottak, csak annyit tudok mondani, hogy le a kalappal. Lesznek ennél bonyolultabb dolgok is a közeljövőben, de úgy gondolom, hogy ezek a közös gondolkodások nagyon sokat segítenek nekünk abban, hogy jobban megértsük a körülöttünk történő (adó)jogi és gazdasági folyamatokat.

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának tizenegyedik része. Az eddigieket itt találod.

A szerző jogász-közgazdász, az Arsboni Közösség tagja.

Források

Kép forrása:

https://pixabay.com/hu/photos/labirintus-grafikus-vakol-tervez%c3%a9s-2264/

Felhasznált források:

  1. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.)
  2. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)
  3. 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól (Rendelet)
  4. https://www.nav.gov.hu/data/cms540627/71_Tudnivalok_az_adozoi_min_sitesr_l_20210119.pdf
  5. https://nav.gov.hu/nav/szabalyzok/utmutatok/3001_2021__utmutato_a20210114.html
  6. https://nav.gov.hu/data/cms36312/int.cikk.07.12.pdf

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.