Két választás Magyarországon (Mikszáth után szabadon)

Az Országgyűlés tavaly ősszel, 2021. november 9-én fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint immáron országgyűlési választással azonos napon országos népszavazás is megtartható. Az eredeti javaslatot Szabó Tímea nyújtotta be, végül azonban a Volner János, független országgyűlési képviselő által jegyzett szövegről döntöttek a parlamenti képviselők.

Mi a célja a választással összevont népszavazásnak?

Szabó Tímea szeptember 6-án nyújtotta be az országos népszavazási eljárásról szóló törvény módosítására irányuló javaslatát. Ennek értelmében hatálytalanná vált volna az a korlátozás, mely szerint az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek választását megelőző és követő 41 napon belül nem tűzhető ki országos népszavazás. 

2021 nyarán, a Kormány népszavazási kezdeményezését követően Karácsony Gergely is öt kérdéssel fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amelyből végül csak kettőt fogadott el a szervezet.  Szabó Tímea ezután nyújtotta be javaslatát, támogatva ezzel a közös ellenzéki elképzeléseket. Az NVB márciusban ellenőrizte az összegyűjtött aláírásokat, így Budapest főpolgármesterének kérdései leghamarabb idén nyáron kerülhetnek a választópolgárok elé. Az ellenzéki Szabó Tímea javaslata nem tartalmazta az érintett törvényhelyek módosításának tervezett új szövegét, csupán a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról (a továbbiakban: Ve.)  67. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését, ezért végül Volner János javaslatának benyújtását követően 28 nappal módosult a Ve. és a 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról (a továbbiakban: Nsztv.), a választásokat csupán 5 hónappal megelőzően. Az Nsztv. több ponton is módosításra került, többek között a népszavazási kérdések egy lapon szerepeltetése, valamint a jogorvoslati idő csökkenése kerültek újonnan a törvényszövegbe. A törvénymódosítást nem előzte meg társadalmi egyeztetés és előzetes hatásvizsgálat, utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy egyébként is csak formálisan létezik a magyar jogrendszerben.

Felmerült problémák

Volner János javaslatára hatályát vesztette az Nsztv. 67. § (3) bekezdése, mely szerint: ,,Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ha az országos népszavazást emiatt nem lehet kitűzni, az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.” Mind a Ve., mind az Nsztv. a közös eljárás megjelölést tartalmazza az összevont választásra és országos népszavazásra. Az érintett törvényhelyek módosításait 2021. november 17-én hirdették ki. Az addigi szabályozás célja egyértelműen a kampányok elkülönítése volt annak érdekében, hogy a választópolgár el tudjon igazodni a közvetlen és közvetett demokrácia gyakorlásának útvesztőjében.

Az előterjesztések lényege szerint az egy napon szervezésnek leginkább költségvetési előnyei vannak: a Nemzeti Választási Iroda becslése alapján a közös eljárás csaknem 7 milliárd forintot takarít meg az államnak. Az összevonás mellett szól az az érv is, hogy a közös eljárásban szervezett választás és referendum növelheti a részvételi arányt, hiszen az egyes voksolásokon résztvevő állampolgárok köre összeadódik. Különösen nagy lehet a jelentősége ennek akkor, ha az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen 2016-os kvóta referendumra gondolunk. Politikai szempontból éppen a választáson résztvevőket csábíthatja a népszavazáshoz az összevont eljárás, így pedig nagyobb esélye van annak, hogy a népszavazás érvényes lesz. Ugyanakkor a számos előny mellett, a hátrányokra is figyelmet kell fordítani: a referendum tárgya összemosódhat a regnáló kormány teljesítményének értékelésével, a szavazatszámlálás hosszadalmas lesz és az adminisztratív feladatok is bonyolultabbá válnak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése szerint  a módosítások azt az álláspontot tükrözik, hogy a meglévő szabályokhoz nem alkalmazkodni kell, hanem azokat bármikor, még a választásokat megelőző félévben is meg lehet változtatni. A szervezet elemzése szerint félő, hogy a kampányok összemosódnak, így a Kormány a többi párthoz és jelölőszervezethez képest aránytalan versenyelőnyhöz jut.

Hogy működik külföldön?

Az összevont eljárás nem ismeretlen intézménye a világ jogrendszereinek, számos külföldi országban ismertek példák erre. Európán kívül Örményországban, a Cook-szigeteken, de még Taiwanon is alkalmaztak közös eljárást.

A szlovák alkotmány 97. cikkelye szerint népszavazás nem tartható a nemzeti tanácsi, vagyis a szlovák parlamenti választásokat megelőző 90 napon belül, azonban a referendum megtartható a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások napján. Az alkotmány mind a kötelező, mind a fakultatív népszavazás gyakorlásáról rendelkezik: népszavazás kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői, a Kormány, valamint legalább 350.000 állampolgár petíció alapján jogosult. 1998-ban a parlamenti választással egyidejűleg népszavazást is tartottak egyes stratégiai jelentőségű cégek privatizációjának megtiltásáról, ez azonban érvénytelen lett, a választópolgárok csupán 44%-a vett részt rajta, annak ellenére, hogy a közös eljárás célja egyértelműen a létszám növelése volt. Szlovákia egyébként nem teljesít jól a népszavazások tekintetében, a 2003-as EU-csatlakozásról szóló referendumot megelőzően és követően egyik sem volt érvényes, ugyanis a választópolgárok fele sem járult az urnákhoz. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy 2015-ben északi szomszédunknál a jelenleg előttünk álló népszavazáson megválaszolandó kérdésekhez hasonló témakörökben dönthettek a szlovák állampolgárok, de ez a referendum is érvénytelen maradt.

Romániában 2007-ben és 2019-ben is az Európai parlamenti választásokkal egy napon tartottak népszavazást. 2007-ben a parlamenti választás reformjáról, 2019-ben pedig közvetetten korrupciós kérdésekről foglalhattak állást a románok.

2018-ban Írországban tartottak összevont parlamenti választást és népszavazást. Annak ellenére, hogy 1855 óta senkit nem vádoltak meg istenkáromlással, a referendum tárgya az ír alkotmányban is szereplő törvénysértésnek minősülő cselekmény hatályon kívül helyezése volt. A népszavazáson a lakosság 44%-a vett részt, 951.650 állampolgár szavazott az alkotmánymódosítás mellett. A választási kampány összemosódott a népszavazáshoz kapcsolódó információkkal, a médiában leginkább az előbbi került előtérbe. Írországban már  2011-ben is összevont eljárást alkalmaztak, az elnökválasztással egy napon, rögtön két egymástól független kérdésben is. A szavazatszámlálásra elkülönült bizottságokat is létrehoztak. 

2020-ban a részleges tartományi választásokkal egy napon, népszavazás keretében a parlamenti képviselők számának csökkentéséről dönthettek az olasz választópolgárok. A referendum sikeres volt, azóta a kétkamarás olasz parlamentben ötévente 600 képviselői hely vár betöltésre a korábbi 945 helyett.

Londonban a helyhatósági választásokkal, valamint a helyi polgármester megválasztásával összekötött kerületi népszavazásokat tartottak a britek 2021-ben. Tower Hamlets kerületben az önkormányzati rendszer reformjával, míg Isle of Dogs kerületben a környék átalakításával kapcsolatban tettek fel kérdéseket a lakosoknak.

Április 3-i kilátások

A világ számos országában tartottak már ugyanazon a napon választást és népszavazást közös eljárásban lefolytatva, hazánkban azonban a választójog gyakorlásának egy eddig ismeretlen konstrukciójáról van szó. A technikai feltételek törvényben történő megteremtésével a gyakorlatban elvileg nem merülhet fel probléma, a Ve. és az Nsztv. módosítása pedig keretet ad a közös eljárás lebonyolítására, hiszen a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel, a szavazólap tartalmával, és a jogorvoslattal kapcsolatban is rendelkezik az összevont eljárásról. Az átjelentkezésre irányuló kérelem például a közös eljrás minden választására vonatkozik, tehát az átjelentkező a kiválasztott helyen a népszavazási kérdésekben is dönthet. Egy lapra több kérdés is kerülhet, ha azok kezdeményezője, választópolgári kezdeményezés esetén szervezője azonos. Közös eljárás esetén a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő, valamint alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló határidő is három napra csökken. Politikailaig kétélű fegyverrel van szó, amely egyelőre nem megjósolható irányba mozdítja a népszavazás érvényességét. A választópolgárok 2022. április 3-án az urnához járulva immáron nem csak országgyűlési képviselőket választhatnak, de népszavazási kérdésekben is dönthetnek. 

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült.