Összedőlő dominósor – miért lépnek ki az államok az Energia Charta Egyezményből?

Korunk egyik legnagyobb kihívását a klímaváltozás jelenti. A világ országai, felismerve a fenyegetettséget, 2016-ban vállalták a Párizsi Megállapodás megkötésével, hogy globális célként tűzik ki a klímaváltozás hatásainak csökkentését a fenntarthatóság érdekében. Hogyan válhatnak mégis a környezetvédelem érdekében meghozott döntéseikért az államok nemzetközi választottbírósági eljárások alpereseivé? Az Energia Charta Egyezmény jogalapot biztosít egy befektetőnek arra, hogy az energiaszektorban egy szerződő állam ellen jogvitát indíthasson, amennyiben az adott állam megsértette az egyezményben vállalt kötelezettségeit, amellyel gazdasági hátrányt okozott a befektetőnek. Az Energia Charta Egyezményben részes államok ellen nagyszámban indultak ilyen eljárások. Ezzel összefüggésben számos tagállam jelentette be az Energia Charta Egyezményből való kilépési szándékát a közelmúltban.

Mi is az az Energia Charta Egyezmény?

Az Energia Charta Egyezmény (ECT) egy multilaterális megállapodás, amelynek célja az együttműködés kialakítása az energiaügy területén az energiabiztonság megszilárdítása érdekében. A szerződés fókuszában a versenyképesség növelése áll. Ennek okán az ECT szabályozza az energiával való kereskedés elveit, amelynek értelmében az aláíró államok vállalják a versenykorlátozó tényezők csökkentését, valamint a tisztességes és átlátható feltételek biztosítását. Az ECT célját szolgálják a benne megfogalmazott beruházásvédelmi elvek is, amelyek a nem kereskedelmi kockázatok ellen nyújtanak biztosítást és teremtenek stabil befektetési környezetet. 

A Szovjetunió felbomlásakor, annak érdekében, hogy a posztszovjet országok gazdasági fellendülése megindulhasson, szükség volt külföldi tőkebefektetésekre. A külföldi tőkeáramlás ösztönzése okán az ECT a választottbírósági klauzulával garanciát vállalt a befektetők védelmének biztosítására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy szerződő állam megszegi valamely ECT-ből származó kötelezettségét és az hátrányos gazdasági következményekkel jár a területén lévő befektetők számára, akkor a befektetők nemzetközi választottbírósági eljárást indíthatnak a jogvita eldöntése érdekében. Az ECT ezen rendelkezését azonban számos bírálat érte. Ennek oka, hogy az ECT által védett külföldi befektetők sok esetben olyan érdeküket sértő állami szabályozások miatt fordultak választottbírósághoz, amelyet az adott állam környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok miatt hozott meg. Az ECT kritikusai szerint a klímapolitikai fenyegetettségben nem engedhető, hogy a gazdasági szempontokat figyelembe vevő választottbírósági döntések miatt hatalmas összegű kártérítéseket fizessenek az államok a károsanyagokat kibocsátó befektetők számára az ECT-re hivatkozva.

A változás szele

2016-ban hatályba lépett az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, amelynek célja az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kialakítása és ezek pénzügyi vonzatainak összehangolása. A Párizsi Megállapodást 195 ország írta alá, köztük az Európai Unió (EU) is, amely vállalta, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá és társadalommá alakul át.  

A vállalásnak megfelelően az aláírók a klímapolitikájukat a Párizsi Megállapodásnak megfelelő elvek szerint kezdték el alakítani. Az ECT azonban javarészt olyan befektetőket véd, akik általában nagyfokú szennyezőanyag-kibocsátásért felelősek. A két egyezményben megfogalmazott célkitűzések és kötelezettségek között tehát érdekellentét alakult ki.

Az ECT tagállamok érzékelték, hogy a megváltozott politikai csapásirányban szükség van az ECT modernizálására. 2015-ben hatályba lépett a Nemzetközi Energia Charta Egyezmény, amely az Energia Charta Egyezményen alapszik és azt korszerűsíti. A Nemzetközi Energia Charta Egyezmény megkötésével a tagállamok fokozottan megpróbálták figyelembe venni a Párizsi Megállapodás elveit azáltal, hogy az energiaágazatban végrehajtott beruházásokat fenntarthatósági szempontból segítsék elő. A befektetők azonban a továbbra is élhetnek a választottbírósághoz fordulás jogával, ami a szerződő államok környezetvédelmi célkitűzéseinek a továbbiakban is gátat szabhat. Emiatt – a korszerűsítés ellenére – elindult az ECT-ből való kilépési hullám. 

Megindul az első dominó

2016-ban – elsőként az EU tagállamai közül – Olaszország lépett ki az ECT-ből. A kilépés hátterében alapvetően az állt, hogy az olasz vezetés költségvetési megszorítások miatt csökkenteni kívánta a nemzetközi szervezetekben való tagságának költségeit, valamint a napenergiaszabályozás területén is jelentős változásokat vezetett be annak érdekében, hogy kövesse a Párizsi Megállapodás elveit. Visszamenőlegesen csökkentette a fotovoltaikus erőművek támogatását, amely az ország napenergiával foglalkozó külföldi befektetői számára gazdaságilag kedvezőtlen következményekkel járt, mivel működésük megtervezésekor nem számoltak a támogatáscsökkenéssel. Ezért az érintett befektetők ECT szerinti beruházásvédelmi választottbírósági eljárásokat indítottak az olasz állam ellen. Olaszország ezután döntött a kilépés mellett, és lett ezáltal az első, egy egész sornyi további kilépést katalizáló „eldőlő dominó”. 

2022. augusztusában folytatódott a kilépési hullám, amikor Lengyelország bejelentette kilépési szándékát. A lengyel kormány a kilépésről szóló törvénytervezet szövegét már a parlament elé terjesztette.

2022. októberében az eddigi legtöbb ECT alatti jogvitában alperesként megjelenő Spanyolország is bejelentette távozását. Spanyolország arra hivatkozott, hogy a Párizsi Megállapodás elvei nem állnak összhangban az ECT-vel, különösképpen a fosszilis tüzelőanyagok ügyében. A Párizsi Megállapodás célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése, míg az ECT olyan befektetők érdekeit védi, akik általában nagyfokú szennyezéssel járó befektetéseket működtetnek. Spanyolország továbbá szorgalmazza, hogy azon államok, akik szintén kritikával élnek az ECT rendszere felé, hangolják össze a kilépési folyamataikat.  Hollandia is közzétette, hogy megindítja kilépését az ECT-ből azzal az indokkal, hogy az ECT korszerűsítése sem nyújtott elég garanciát a klímavédelmi célok betartására. 2022. október 21-én Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette Franciaország távozását az egyezményből, szintén arra hivatkozva, hogy az ECT nem áll összhangban a Párizsi Megállapodás elveivel. Az ECT-ből kilépő államok általánosságban azzal érvelnek, hogy mivel sok esetben környezetvédelmi célok mentén vezetnek be szabályozásokat, később emiatt választottbírósági eljárások alperesi szerepében találják magukat.

Az ECT hatálya alá tartozó jogviták nagyszámban egy EU tagállam befektetője és egy másik EU tagállam között zajlik. Itt fontos említést tenni az Európai Unió Bíróságának 2018-as Achmea-ítéletéről, amely kimondja, hogy az uniós jogba ütközik két uniós tagállam közötti beruházásvédelmi egyezmény választottbírósági klauzulája. Az ítélet értelmében tehát, amennyiben egy EU tagállam befektetője és egy másik EU tagállam között lép fel valamilyen jogvita, azt többé nem utalhatják nemzetközi választottbíróság elé. Az Achmea-ítélet azonban nem tett utalást az ECT vitarendezési mechanizmusáról. Erre 2021. szeptemberében került sor, amikor az ECT-vel összefüggésben az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy az uniós jog autonómiáját sérti, amennyiben egy uniós tagállam befektetője és egy másik uniós tagállam között nemzetközi választottbírósági eljárás indul. Az Európai Unió Bíróságának ítélete okán felmerülhet a lehetőség arra vonatkozóan, hogy az EU közös kilépést tervez az ECT-ből.

Megszüntetési záradék – 20 évig fennálló kötelezettségek

Az ECT tartalmaz egy ún. megszüntetési záradékot (sunset clause). Ennek értelmében, ha egy állam kilép az egyezményből, a kilépést követően 20 éven keresztül be kell tartania az ECT elveit. Ez azt jelenti, hogy a kilépés után 20 évig élhetnek a tagországok befektetői a választottbírósági vitarendezés lehetőségével a kilépő országokkal szemben is, amennyiben úgy vélik, hogy az ECT-ben megfogalmazott rendelkezéseket nem tartják be. Az ECT-t aláíróknak tehát számolnia kell a megszüntetési záradékkal is, amennyiben a kilépés mellett döntenek. A globális energiaválság időszakában az ECT további sorsa egyre növekvő jelentőséggel bír. Mivel az ECT-ből kilépő országok száma feltehetően tovább fog növekedni, ezekre a nyitott kérdésekre minden bizonnyal az elkövetkezendő időszak fog választ adni.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források:

  1. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, Forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/ (2022.10.28.)
  2. Az Európai Unió Bíróságának C-284/16. sz. ügye
  3. Az Európai Unió Bíróságának C-741/19. sz. ügye
  4. Elena Cima: Investment Arbitration in the Energy Sector: Past, present, and future, The Oxford Handbook of International Arbitration, Oxford Handbooks Forrás:  https://doi.org/10.1093/law/9780198796190.003.0034 (2022.10.29.)
  5. Energia Charta Egyezmény és Jegyzőkönyv, Forrás: https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/the-energy-charter-treaty-and-protocol.html (2022.10.28.)
  6. Gaetano Iorio Fiorelli: Italy withdraws from Energy Charter Treaty Forrás: https://www.globalarbitrationnews.com/2015/05/06/italy-withdraws-from-energy-charter-treaty-20150507/ (2022.10.28.)
  7. Jeorge Liboreiro: What is Energy Charter Treaty and why is it so controversial? Forrás: https://www.euronews.com/my-europe/2022/10/26/what-is-the-energy-charter-treaty-and-why-is-it-so-controversial (2022.10.28.)
  8. The Guardian: France becomes latest country to leave controversial energy charter treaty Forrás: https://www.theguardian.com/world/2022/oct/21/france-becomes-latest-country-to-leave-controversial-energy-charter-treaty  (2022.10.29.)
  9. Andrei Belyi: The Energy Charter process in the face of uncertainties, The Journal of World Energy Law & Business, Volume 14, Issue 5, September 2021, Pages 363–375, Forrás:  https://doi.org/10.1093/jwelb/jwab032 (2022.10.29.)
  10. Vie publique: Le traité sur la Charte de l’énergie en six questions Forrás: https://www.vie-publique.fr/questions-reponses/286894-traite-sur-la-charte-de-lenergie-six-questions (2022.10.29.)

A kép forrása: https://www.alternativenergia.net/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.