Ki lehet munkavállaló?

„Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.” A Munka Törvénykönyve ezzel a rövid megfogalmazással alapozza meg a munkavállalói félre vonatkozó szabályrendszert, a helyzet azonban összetettebb. Nézzük, ki lehet munkavállaló!

Mik a munkavállalói képesség általános feltételei?

Az általános szabály szerint munkavállaló 16. életévét betöltött személy lehet, a feltétel tehát csakis a meghatározott életkor elérése.

A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott személy rendelkezik az általános munkavállalói képességgel, azonban bizonyos korlátozások adottak:

• A jognyilatkozatok megtételénél korlátozott az önállóság.
• Csak olyan munkakör vonatkozásában lehetséges a munkaviszony létesítése, amely munkakört az egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.
• Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak a konkrét munkaköri feladatok tekintetében  kell vizsgálnia a munkavállaló alkalmasságát.
• Csak folyamatos ellenőrzés mellett láthatja el munkakörét.
• A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az biztosítsa az egészséges és biztonságos munkafeltételeket.

Ehhez képest mi számít különös munkavállalói képességnek?

Az, hogy nem minden ember lehet egy adott munkaviszonyban munkavállaló. Ezeket a különös feltételeket – amelyek lehetnek szubjektívek és objektívek – meghatározhatja jogszabály, kollektív megállapodás, illetve a munkáltató pályázati felhívása is.

Szubjektív feltétel az egyén személyében rejlő ok lehet. Így például a cselekvőképesség, vagy pedig az egészségügyi alkalmasság. Ha tehát az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton valakit „alkalmatlannak” minősítenek, akkor az nem foglalkoztatható az adott munkakörben, ha pedig ennek ellenére létesítenek a felek munkaviszonyt, akkor a munkaszerződés érvénytelen.

Számos objektív feltétel is adott, így például:

• A munkavállaló nem lehet a foglalkozástól eltiltva.
• A munkáltató meghatározhat olyan speciális követelményeket, amelyekkel rendelkeznie kell a leendő munkavállalónak. (Pl.: végzettség, képesítés, gyakorlati idő, stb.)
• A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel nem jár hátrányos következményekkel.

Milyen szabályok érvényesek a fiatal munkavállalókkal kapcsolatban?

Fiatal munkavállaló az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A fiatal munkavállalók vonatkozásában az általánostól eltérő, különleges szabályok érvényesek, amelyek fokozottabb védelmet biztosítanak számukra.

Az eltérő rendelkezések a következők:

• Évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
• Napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
• Legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.
• 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
• Legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
• Nem lehet alkalmazni a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásáról, illetve a heti pihenőidő egyenlőtlen beosztásáról szóló rendelkezéseket.
• A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a 18. életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő 1 év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.

A fiatal munkavállaló pedig akkor létesíthet munkaviszonyt, ha:

• 16. életévét betöltötte. A jogi státusz ekkor abban különbözik a 18 évesnél idősebb, felnőtt munkavállalóétól, hogy a fenti eltérő rendelkezéseket bármilyen jogviszonyban történő munkavégzésre alkalmazni kell.
• 15. életévét betöltött, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanulóról van szó. Korlátozás azonban, hogy ebben az esetben csak az iskolai szünet alatt létesíthető a munkaviszony.
• 16. életévét még nem töltötte be, azonban gyámhatóság engedélye alapján, a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében ő is foglalkoztatható.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a külföldi munkavállalókra?

A külföldi munkavállalókat a hatályos magyar munkajogi rendelkezések alapján két csoportra lehet osztani:

Egyrészt, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik – a szabad mozgás jogával élve – munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát.

Másrészt, az unión kívüli, ún. harmadik államok polgárai csak munkavállalási engedély birtokában dolgozhatnak Magyarországon. Ha tehát a munkaviszony létesítéséhez munkavállalási engedély szükséges, akkor a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően, legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra, tehát csak határozott időre lehet kötni. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – meghaladhatja az 5 évet.

Az utóbbi csoport kapcsán azonban szükséges megemlíteni, hogy kivételt képeznek az automatikusan engedély nélkül végezhető tevékenységek, így például a kutatók munkavégzése.

A képek forrása: itt, itt és itt.

Választ kapott a kérdésére? Kattintson, és írjon az Arsboninak, ha segítségre van szüksége!

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek