A fiatalok körében terjedő „járvány” – avagy a kábítószerbűncselekmények jelenkori tendenciái és kihívásai

Egy stresszes és hosszú hét után mindenki vágyik arra, hogy kikapcsolódjon, lazítson, kiszakadjon a szürke hétköznapokból. Ezt valaki egy jó film és egy pohár bor mellett teszi meg, vannak, akik sporttal vezetik le a stresszt, és vannak, akik inkább egy füves cigaretta elszívásával vagy egyéb kábító hatású szer fogyasztásával érik el ugyanezt az eredményt. Manapság – különösen a fiatalok körében – egyre elterjedtebb a tudatmódosító szerek fogyasztása, birtoklása, az ezzel való kereskedés.  Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha ezen illegális szerek hátrányai nyilvánvalók, akkor mégis miért használják egyre többen őket? 

Feltehetőleg azért, mert (ha csak rövid ideig is) kellemes érzéssel jár számukra. Léteznek olyan kábítószerek, amelyek nyugtató hatással vannak az idegrendszerre, egyéb pszichotróp anyagok pedig a fáradságérzetet szüntetik meg, vagy éppen fokozottan növelik az ember teljesítményét.

Ezen előnyök mellett azonban érdemes kihangsúlyozni, hogy a kábítószerfogyasztás rövid időn belül komoly fizikai és pszichikai függőséget okoz, idővel pedig teljes testi és szellemi leépüléshez vezethet. 

Hátrányként nem csak az egészség fokozatos romlását lehet említeni; jogi következménnyel is járhat e káros szenvedély gyakorlása: a kábítószer fogyasztását, birtoklását és az ezzel való kereskedést a Büntető Törvénykönyv szankcionálja.

A kábítószerbűncselekmények törvényi szabályozásának alakulása

A magyar jogrendszerbe az 1925. február 19-én Genfben megkötött „Nemzetközi Ópium Egyezmény” kihirdetéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvény vezette be a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezéseket. A mai Büntető Törvénykönyvünk az egészséget veszélyeztető bűncselekmények című fejezetben tárgyalja e tényállásokat. Kábítószerkereskedelemről beszélünk abban az esetben, amikor az elkövető a kábítószert több személy részére juttatja el. Ilyenkor nincs jelentősége annak, hogy az átadás ingyenesen vagy ellenérték fejében történik-e. A jogalkotó büntetni rendeli a fogyasztást is, de a fogyasztó esetében lehetőséget biztosít az elterelésre, amennyiben a terhelt vállalja a gyógyító-felvilágosító kezeléseken való részvételt. A kábítószer birtoklásának tényállását valósítja meg az, aki termeszti, előállítja, megszerzi, tartja, az ország területére behozza, onnan kiviszi vagy azon átszállítja a szert. A törvény súlyosabban rendeli büntetni azt, aki ezeket a cselekményeket üzletszerűen, bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el. 

Miért a fiatalkorúakat vonzza leginkább e „bűnös szenvedély”? 

A jelenkori bűnözési tendenciák szerint az elkövetők leginkább a fiatalabb korosztályokból kerülnek ki. Az Európa Tanács felmérése szerint ennek oka lehet a gyermekszegénység, a jövedelemkülönbség, illetve a válások számának növekedése. Gyakori eset, hogy az olyan gyermekek, akikre nem jut elég figyelem, rossz társaságba kerülnek és illegális szereket próbálnak ki.

A fiatalkorúak egy csoport tagjaként könnyebben vállalnak kockázatot, mint egyedül, ezáltal esélyesebb kábítószerfüggővé válásuk.

A szerhasználó barátok sok esetben bíztatják egymást a bódító hatású anyagok fogyasztására, vagy akár a kábítószerrel való kereskedésre. Ezen esetek megelőzésére hatásos módszer lenne egy pszichiátriára ellátogatás az iskolás korosztállyal, ahol a fiatalok szembesülhetnének a kábítószerhasználat következményeivel.

A kábítószerfüggőség és a szervezett bűnözés összefüggése

A fiatalkorúak bűnözése mellett nagy kihívást jelent a szervezett bűnözés jelensége is. A szervezett bűnözés (vagy más néven bűnszervezetek) egyik legnagyobb részét a kábítószer-bűncselekmények képezik. A bűnszervezetek erősen centralizált vállalkozások vagy emberek csoportjai, akik folyamatos illegális tevékenységeket folytatnak anyagi nyereségszerzés céljából. A hatóságoknak, hivataloknak a világ minden táján fel kell vennie a küzdelmet a szervezett bűnözés ellen, ami nem könnyű feladat, az egyes elkövetési magatartások gyakori változása nagymértékben nehezíti ezt.

Milyen nehézségekbe ütközik a kábítószer kimutatása napjainkban?

Korábban is léteztek különböző típusú pszichotróp szerek, azonban ezek fogyasztásának kimutatása nem okozott akkora kihívást, mint a mai dizájnerdrogoké. Napjainkban fellelhetőek olyan tudatmódosító szerek, amelyek fogyasztásának tüneteit egy laikus ember nem ismeri fel. Az intézkedő rendőrnek ezért fontos ismernie az ópium okozta fizikai és pszichikai tüneteket. Ha a rendőrség meglát egy agresszív, önkívüli állapotban lévő embert, akkor könnyebb dolga van, hiszen biztos lehet abban, hogy nem (csak) alkoholt fogyasztott az illető. 

Az új pszichoaktív anyagok megjelenése miatt azért is van nehezebb a dolga a hatóságoknak, mert e szereket használóik a legkülönbözőbb helyekre rejtik. Korábbi példákat említve a leleményes kábítószerfüggők akár fürdősóba, növényi tápszerekbe vagy éppen vajas dobozba bújtatják az illegális szereket, így nehezítve a rajtakapást. A felderítést nehezítő körülményként említhető továbbá az internet térhódítása, a webes felületeken történő drogkereskedelem bizonyítása ugyancsak nagy kihívást jelent a hatóságok számára. 

Összegzés

A számos előremutató intézkedés, kezdeményezés ellenére sajnálatos módon még mindig magas a kábítószerbűncselekmények elkövetési aránya. Elképzelhető, hogy hatékonyabban lehetne visszaszorítani a kábítószerbűncselekményeket, ha – példaként említve – a büntető igazságszolgáltatás a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekért való felelősséget a szülőkre is kiterjesztené vagy akkor, ha kerülné a regresszív megközelítést és helyette a nevelésre és reintegrációra helyezné a hangsúlyt. Bízunk benne, hogy a társadalmi összefogás, valamint a jogalkotó intézkedései révén megfelelő, hatékony eszköz születik a tudatmódosító szerek használatának és terjesztésének visszaszorítására, hiszen ez minden korosztály és társadalmi osztály érdeke.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Felhasznált források