A GMO hazai jogi szabályozásának áttekintése

A géntechnológia alkalmazása a mezőgazdaságban az utóbbi évek legvitatottabb kérdése. A GMO-ra az Európai Parlament és Tanács 2001/18/EK a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelv szerint a géntechnológiával módosított szervezet (genetically modified organism) olyan szervezet, – az ember kivételével – amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.^[1]

A „GMO-kérdés” aktualitása

A hatályos hazai szabályozás szerint olyan természetes szervezet, amelyben a génállomány géntechnológiai módosítás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait.[2]

A témakör fontosságát bizonyítja, hogy szinte mindegyik nemzetközi szervezet kidolgozta javaslatait a GMO-kérdésben, így az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Világszervezet (FAO), és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) is.[3] Az első GM növények 1994-ben kerültek forgalomba, amióta elterjedtségük és jelentőségük folyamatosan növekszik. A GM élőlényeken belül beszélhetünk genetikailag módosított mikrobákról, állatokról és növényekről.^[4] A leginkább elterjedt génmódosítás a „rovar-ellenálló” GM növények létrehozása, melynek sejtjei rovarölő szert termelnek, így a kártevő rovart elpusztítják, illetve a „gyomirtószer-ellenálló” növények előállítása, melyek a totális gyomirtó szerrel való kezelés során nem pusztulnak el.^[5] A technológiát fejleszteni, kutatni vagy alkalmazni kívánó országok sorra hozták nemzeti szabályaikat, rendeleteiket, törvényeiket.[6]

A genetikailag módosított élőlények, illetve a belőlük nyert termékek társadalmi fogadtatása igen ellentmondásos világszerte és hazánkban is. A jelen tanulmány célja, hogy áttekinthetőbbé tegye a GM növények jogi szabályozását amerikai, uniós és kiemelten hazai viszonylatban, ezáltal elősegítse a tisztábban látást e komplex témában. Az eddig ismert génmódosított növényeknél az jelenti a legnagyobb gondot, hogy nem ismerik a hosszú távú egészségre és környezetre gyakorolt hatásokat^[7], ezért az erre irányuló kutatások támogatása volna célszerű, a tanulmányban az engedélyezés szabályozására helyezem a hangsúlyt.

GMO szabályozás Magyarországon

A magyar tudományos elit már a múlt század hetvenes éveinek közepén felvetette a géntechnológia szabályozásának szükségességét, melyben hazánk úttörő szerepet játszott Európában regionális értekezletek házigazdája és szervezőjeként. Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett először a genetikailag módosított szervezetekről, amelyek létrehozása, a velük folytatott kísérletek, termesztésük, az országba való behozataluk, illetve az országból történő kivitelük csak külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet.[1] Így került elfogadásra Magyarországon a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (géntörvény). ^[2] A törvény szerint minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedély köteles, az engedélyezésre Géntechnológiai Hatóságot hozott létre. Az elbíráló, ahova kutatási engedélyért folyamodni kell, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. ^[3]

Hazánk jelenleg kiemelt kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját (53/2006. (XI. 29.) OGY határozat). Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti hazánk GMO mentességét^[4], hazánk területén csak a fajták termelése tiltott, azonban számtalan GMO-növény termését hozhatjuk be és dolgozhatjuk fel.[5] Magyarországon is forgalmaznak külföldről érkezett GMO takarmányt és élelmiszert, amelyeket a hatályos európai jogszabályok szerint jelölni kell. A termékek csomagolásán fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet.^[6]

A géntörvény hatályba lépése óta kizárólag kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen.^[7] Az elmúlt évben nem sok szántóföldi kísérletre került sor. Kísérletek leggyakrabban génmódosított kukoricával folynak, ezek általában totális gyomirtó szerrel, kukoricamollyal vagy kukoricabogárral szemben ellenálló fajták.^[8]

A hazai szabályozás lehetséges jövőképe

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a GMO mentes mezőgazdaság esélyt és biztos megélhetést jelent Közép- és Délkelet-Európában úgy véli, hogy versenyelőnyt jelent a GMO-mentes termelés, hiszen a fogyasztóknak GMO-mentes élelmiszerre van igényük és Magyarország nem akarja beengedni a kockázatos mezőgazdasági megoldásokat. ^[9] A hazai agrárpolitika továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ezért kutatók egy csoportja^[10] úgy véli, hogy a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások egyes eseteiben a szigorú szabályok egyszerűsítésére lenne célszerű. ^[11] A GMO szervezetek piacra kerülése utáni nyomon követésre tettek új módszertani javaslatot. Olyan egységes hálózat létrehozását javasolták, amely egy adatbázisban összesítené a transzgenikus élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt, így több adat ismeretében segítené a kockázatbecslést, illetve fokozná a biztonságot.[12]

Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke szerint a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket.[13] Az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik.^[14]

Összegzés

Az amerikai az EU-s és kiemelten a magyar GMO szabályozás elemzése kapcsán elmondható, hogy – az amerikai szabályozással ellentétben, és az uniós szabályozással részben megegyezően – a hazai jogalkotás igyekszik megőrizni a mezőgazdaság GM-mentességét.

Magyarország alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését, az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A kérdésről zajló viták nincsenek lezárva a tudományos kutatás, és a közvélemény szintjén sem. Egyelőre nem létezik olyan modell, amivel a génmódosítás összes lehetséges következményét fel tudnánk mérni, ezért nem lenne szabad megelégedni a vállalatok hiányos környezeti és egészségi kockázat-elemzéseivel, hanem átfogó kutatásokat kellene folytatni e téren és ez alapján dönteni a veszélyek realitásáról.

Napjainkban elenyészőre zsugorodott a szabadföldi kísérletek kérelme és folytatása hazánkban, és a magyar kutatók gyakran a szomszédos országokban állítják be kísérleteiket. A géntörvény korszerűsítése – a növényi géntechnológiai új ágazataira illeszkedően – szükségszerű. Az állami szektornak arra kell törekednie, hogy az elővigyázatosság elvét legmesszemenőbbekig figyelembe vett kutatások támogatása mellett annak eredményeit is széles körben elérhetővé tegye a mezőgazdasági termelésben és az egészség szolgálatában. A jognak a társadalom széles rétegeinek véleményét tükrözve kell keretet adnia a géntechnológia alkalmazásának, ugyanakkor el kell kerülni a szabályozás túltengését is, mert az megdrágítja az amúgy is költséges kutatást és fejlesztést.

Stankovics Petra

A szerző PhD-hallgató a Pannon Egyetem Georgikon Karának Növénytermesztési és Talajtani Tanszékén, Keszthelyen.

A publikáció első része itt olvasható.

A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3- VEKOP-16- 2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.