Képzeld el a következő szituációt: megtudod, hogy a munkahelyeden fel akarnak neked mondani. Mit teszel? a) Egyből hazamész nehogy odaadják felmondást, és a postástól sem veszed azt át, b) Amikor odaadják a felmondást azt mondod, hogy nem értesz vele egyet és nem írod alá, c) Összetéped a felmondást, d) Tovább olvasod ezt a cikket, hogy megtudd mi a helyes válasz.
A jognyilatkozat olyan akaratnyilatkozat, amely valamilyen joghatás előidézésére irányul. A munkajogban nagyon nagy szerepe van a jognyilatkozatoknak, így fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi kell egy jognyilatkozat érvényességéhez. A tartalmi feltételeken túl formai követelmények is vannak, valamint a közlésnek is meghatározott módon kell történnie. Ez azért is kiemelkedő fontosságú, mert az egyoldalú jognyilatkozatok a címzettel való közléssel válnak hatályossá.
Alaki kötöttség
Főszabály szerint jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, azaz nem kötelező az írott forma, szóban, vagy akár ráutaló magatartással is lehet nyilatkozni, azonban az egyéb érvényességi feltételeknek ilyenkor is meg kell felelni. A munka törvénykönyve két esetben írja elő az írásba foglalást: az írásba foglalást munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása kötelezővé teszi, vagy azt a munkavállaló kéri.
Ez felveti a kérdést: mi számít írásbeli jognyilatkozatnak? Az Mt. szerint elektronikus dokumentumban is lehet közölni a jognyilatkozatot, ha az alkalmas a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. Ebben a körben talán a legfontosabb kérdés, hogy az e-mail ilyen elektronikus dokumentumnak minősül-e. A polgári jogi joggyakorlattal ellentétben a munkajogban elfogadottnak látszik az e-mail, nincs szükség elektronikus aláírásra, ha az egyéb feltételek fennállnak.
Továbbá vannak a törvényben felsorolt olyan esetkörök, amikor a jognyilatkozatot írásbelinek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Ilyen úton közölhető a munkáltatói szabályzat is, amely a munkáltató által egyoldalúan megállapított belső szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat, amely a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatait, kötelezettségvállalásait tartalmazza. Tipikusan ilyen formában teszik közzé a szervezeti és működési szabályzatokat nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál.
Bár az alaki kötöttségek megsértésével tett jognyilatkozat főszabály szerint érvénytelen, látnunk kell, hogy ez nem mindig igaz. Ugyanis az Mt. kimondja, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Tehát a munkavállaló nem tud érvénytelenségre hivatkozni, ha kérése ellenére a munkáltató nem foglalja írásba a jognyilatkozatot, de az abban foglaltakat teljesítették. Ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen tagadhatná meg az érintett utasítás teljesítését.
Ezen szabály alól a munkaszerződés kivételt képez, mivel írásba foglalásának elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül. Tehát akár szóban tett munkaszerződés is lehet érvényes.
A jognyilatkozat közlése
Láthattuk milyen formában lehet jognyilatkozatot tenni, ám ezen probléma sikeres leküzdése még nem elegendő a kívánt joghatás eléréséhez. Mire van még szükség? A jognyilatkozat megfelelő közlésére. Nézzük meg milyen módokon is történhet ez.
A jognyilatkozat közlésének legegyszerűbb és leggyakoribb módja a papír alapú nyilatkozat átadása. Az átadás a címzett mellett történhet akár az átvételre jogosult más személy részére is. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (pl. elfut, összetépi), ilyenkor célszerű erről jegyzőkönyvet felvenni, a könnyebb bizonyíthatóság érdekében.
Erre példa a bírói gyakorlatból a Kúria azon döntése, amely szerint a közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, vagy az iratot nem viszi magával.
Ezen kívül postai úton tértivevénnyel is kézbesíthetjük a jognyilatkozatot, ezt akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy átvette. Ezen kívül az Mt. meghatározza mikor kell még kézbesítettnek tekinteni a nyilatkozatot, vagyis mikor áll be a kézbesítési fikció.
A kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni a nyilatkozatot, ha az érdekelt az átvételt megtagadta, vagy az a címzett által megadott hibás elérhetőség miatt hiúsult meg. Egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon áll be a fikció. A kézbesítési fikció ellen kézbesítési kifogás terjeszthető elő a Pp. szabályai szerint.
E-mailben történő kézbesítés esetén az e-mail akkor tekinthető közöltnek, ha az hozzáférhetővé válik. Tehát nem szükséges, hogy a címzett azt ténylegesen el is olvassa, elegendő, ha az e-mail az elektronikus eszközére megérkezik.
Vita esetén a jognyilatkozatot tevőnek kell bizonyítania, hogy a közlés szabályszerű volt.
Kitől kihez?
A közlés módja mellett az abban résztvevő személyekről is szólnunk kell. A munkáltató által tett jognyilatkozatot ki közölheti a munkavállalóval, és a munkavállaló (címzett) mellett ki jogosult még az átvételére?
A nyilatkozat átadására a munkáltató vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, de erre belső szabályzatban más is felhatalmazható. „Az átvételre jogosult más személy” körébe többen is beletartozhatnak, ezért fontos, hogy a munkáltató megbizonyosodjon az átvevő jogosultságáról, hiszen ha rossz személy veszi át a nyilatkozatot, az nem hatályosul. Ráadásul a közlés szabályszerűségét, tehát ezen személy jogosultságát is a munkáltatónak kell bizonyítania.
A munkavállaló jognyilatkozatát meghatalmazott képviselője is átadhatja, a meghatalmazást írásba kell foglalni. Meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló hozzátartozója, ha a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályoztatva van.
Összegzés
A munkajogban az írásbeliség eltérően alakul a polgári joghoz képest. Bizonyos nyilatkozatok szóban is megtehetőek, valamint a munkavállalónak többletjogosultságai vannak a munkáltatóval szemben. Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, ám az érvénytelenség kiküszöbölhető. Az egyoldalú jognyilatkozatok a címzettel való közléssel válnak hatályossá, így a megfelelően közölt jognyilatkozat hatályosulását a címzett nem tudja megakadályozni.
Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog, Budapest, 2022, ELTE Eötvös Kiadó Nagykommentár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez BH2021. 113. BH1995 544. BH2020. 182. *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
